Rohanunk a barbár világba

2014. január 02. 16:48

Az én gyermekkoromban még voltak tánciskolák, táncos szórakozóhelyek, mára már ez is eltűnt.

2014. január 02. 16:48
hvg.hu

hvg.hu: Sokszor helyteleníti a megszólalásaiban, hogy mély szégyenérzést lát az emberek egymás közötti kapcsolatában. Mit ért ezen?

S.F.: Amiről mi most beszélgetünk: a zene, a tánc, a beszéd, ezek mind a kommunikáció alapelemei. Milyen világ az, ahol az emberek nem tudnak egymással beszélgetni? Micsoda észbontó hülyeség ez! Ezt nem lehet eltűrni! Az emberek születnek, felnőnek, ismerkedni akarnak, párba akarnak kerülni, családot akarnak alapítani. Ehhez a folyamathoz ezekhez az eszközökre szükség volt több ezer év óta. Mi lennénk ilyen különlegesek? Vagy ennyire hülyék? Álljon meg a menet! Az én gyermekkoromban még voltak tánciskolák, táncos szórakozóhelyek, mára már ez is eltűnt. Van írástudatlanság is, de ne legyen már az dicsőség, ha az ember megtanul írni-olvasni! Rohanunk a barbár világba. Tényleg nagyon rossz a helyzet. A táncban eldőltek sorsok, eldőltek életek, eldőltek kapcsolatok. Kiváltak emberek, akik a közösség vezetői lettek később. Ezek bősz közhelyek, amiket itt mondok. Ennek evidensnek kéne lenni. Gondoljon bele: egy kamasz gyereknek mennyi problémája van, már azzal elkezdve, hogy egy lányt hogyan szólítson meg, hogyan kerüljön a közelébe. Nem lehet ennyire magára hagyni az embereket. A gátlásokat oldani kell.

Minden generációnak kötelessége, hogy az utódait megtanítsa mindarra, amit ő is tud. Emlékszem gyerekkoromból, mennyit segítettek azok a szokások, amik egy polgári környezetben is megvoltak. A viselkedéshez kész formulákra van szükség, amit meg kell tanulnunk az előző nemzedéktől. Ha oldódik a gátlás, akkor már el lehet indulni valamilyen irányba. Borzasztó, hogy az emberek még házasságba is úgy kerülnek, hogy nem is ismerik egymást. Egyszer egymás mellé kerültek az egyetemi padban, aztán három év múlva, amikor már a gyerek is megvan, elválnak. Ezt nem jó nézni. A kommunikációra szükség van, ezt már az ókorban is tudták. A szónoklattan az nem csak azoknak kellett, akik később politikusok lettek. Fontos volt, hogy meg tudj jelenni egy közösségben, ott ki tudd fejezni a magad véleményét. Minden ezután jön.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ottapont
2014. január 02. 19:43
Már benne vagyunk, nyakig.
kunzoo
2014. január 02. 18:51
Tegyük hozzá hogy az az istenített régi régi polgári lét nem volt olyan tökéletes. Vicces hogy most azt vetik a fiatalok szemére hogy agresszívak, mikor anno a fél ország kiment ünnepelni hogy végre itt a háború. Ezt tette anno mindegyik hadviselő fél lakossága. Az mi volt ha nem agresszivitás?
morog
2014. január 02. 18:36
"Bocsánat, ön a tánc- és illemtanár?. - Egy lófaszt! Én csak illemtanár vagyok!" Bocs a régi viccért...
Ultima Ratio
2014. január 02. 18:07
Nettó hülyeség. Pl ez: "Az én gyermekkoromban még voltak tánciskolák, táncos szórakozóhelyek, mára már ez is eltűnt. " Ezt tipikusan olyan ember mondja aki bekapcsolja az Éjjel-nappal Budapestet és azt vonja le, hogy bizony ilyen a mai fiatalság. Meglepő lehet, de léteznek táncos szórakozóhelyek, amik nem diszkók, sőt a táncházak reneszánszukat élik. Az emberek pedig továbbra is járnak színházakba, tudnak írni és olvasni és beszélgetnek is egymással. Csak éppen aki 20 éve nem látott élő-lélegző fiatalt, annak az egész távolinak és érthetetlennek tűnik. Igen, facebookon is lehet beszélgetni, sőt, az emberek a közösségi médiának hála sokkal többet kommunikálnak egymással, mint valaha.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!